A tapasztalat tudást ad


Ingatlan eladás folyamata lépésről lépésre

 

  1. Minden ingatlan eladás első lépése, hogy meghatározza az összeget, melyért meghirdeti lakását, házát vagy telkét. Az első lépés során érdemes gondoskodni az ingatlan meghirdetéséről, ingatlanközvetítő felkereséséről is. Fontos megjegyeznem, hogy sokszor az hogy mennyiért szeretnénk eladni abból fakad, hogy mennyiért kell vennünk majd, vagy miket - kiket kell kifizetnünk majdan ebből az összegből. Ez nem mindig jó irányadó. Az ingatlan reális eladhatósága és az előbbi  indokokból fakadó árképzés merőben eltérő lehet, és ez reménytelen várakozást adhat az álom vevőre. Egy korrekt értékbecslés sokat segíthet eldönteni tudunk- e továbblépni, és ha igen a jelenlegi piaci helyzetben ez mire elegendő. 
  2. Ugyan nagy valószínűséggel már az első lépés során felkészítette ingatlanját a megfelelő fotók készítéséhez, látogatók fogadása előtt is érdemes vendégek fogadására alkalmas állapotba hozni a lakást vagy házat.  Ugyan egy kis rendetlenség nem von le az ingatlan értékéből, a látogató számára mégis befolyásoló erejű lehet, mivel nem mindenki tud elvonatkoztatni a látottaktól. Valójában mindenki a használható terekre kiváncsi és ezt egy rendezett állapot jobban tükröz. Építési telek esetében kevesebb ilyen teendő akad. a látogatók fogadása előtt minden ingatlan típus esetében ajánlatos összeírni az alapvető adatokat, pl. területre, építésre vonatkozó adatok. 
     
  3. Amennyiben egy érdeklődő ajánlatot tesz az ingatlan megvásárlására, úgy potenciális vevővé válik. Általában ezt követi az áralku, amely ha sikeresen zárul, kezdődhetnek az ingatlan eladásának konkrét lépései. 
     
  4. Az ingatlan eladójának tájékoztatási kötelezettsége van az ingatlan vásárlója felé. Kötelező a vevőt informálni az ingatlan lényeges tulajdonságairól és ezekkel kapcsolatos követelményekről, pl. az ingatlanra vonatkozó jogokról és terhekről (az ilyen körülményekre vonatkozó okiratokat át is kell adnia). Amennyiben ez a lépés elmarad, a vevő kérheti a vételár csökkentését, elállhat a szerződéstől, de akár kártérítést is követelhet. Ugyanakkor a bírói gyakorlat szerint azon adatok és körülmények, melyek az ingatlan-nyilvántartásban fellelhetőek, nem szolgálhatnak hivatkozás alapjául vevői panasz esetére. 
     
  5. A szóbeli megállapodást követően sor kerülhet az adásvétel szerződésbe foglalására, melyet ügyvéd ellenjegyez és megkötésének feltétele egy 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap (ennek kikérése a vevő ügyvédjének feladata). A szerződés megkötése során állapodnak meg a foglalóról, illetve a teljes vételár kifizetésének időpontjáról is. 
  6. Az adásvételi szerződésben különbséget kell tennünk az előleg és a foglaló között. A foglaló a szerződés biztosítékaként szolgál, mely azt jelenti, hogyha a vevő áll el a vásárlástól, úgy elveszti az összeget. Amennyiben az eladó vonja vissza eladási szándékát, úgy köteles a foglaló kétszeresét megfizetni a vevőnek. Foglalónak csak az adásvételi szerződésben meghatározott összeg számít, mértéke általában a vételár 10%-a. Az előleg nem számít a szerződés biztosítékának, így mindenképpen visszajár a vevőnek, függetlenül attól, hogy kinek a hibájából hiúsul meg az adásvétel. 
     
  7. Miután a meghatározott időpontig kifizeti Önnek a vevő a teljes vételárat, egy nyilatkozatot kell írnia arról, hogy beleegyezik az ingatlan tulajdonjogának átruházásába. Ezzel az ügyvéd által ellenjegyzett nyilatkozattal a vevő a saját nevére veheti az ingatlant.